Ki ne emlékezne legelső élményére a bölcsödében, az óvodában, amikor úgy suhant le lobogó hajjal a kis Zsuzsika a csúszdán, ahogy még senki a világtörténelemben vagy olyan ügyesen kidobósozott Palkó az udvaron, hogy az összes kisleánynak egyszerre dobbant meg amúgy iskolától rettegő kis szíve? Ezekre a pillanatokra úgy gondolunk vissza, hogy ekkor lettünk először szerelmesek. Nos, erről szól legfrissebb blogbejegyzésünk. Azaz a szerelemről.

De mi ez a szó, ez az érzés valójában?

A XX. század elejéig úgy tartották, hogy a szerelemmel elsősorban az íróknak, költőknek, zenészeknek és persze képzőművészeknek kell foglalkozniuk. 100 évvel későbbre viszont már rengeteg kutatás és elemzés készült ezzel kapcsolatban. Stephanie Ortigue, az amerikai Syracuse Egyetem professzorának tanulmánya úttörő volt 2010-ben, amikor egy teljesen új módszerrel kereste a választ arra a kérdésre, hogy „Mi a szerelem?”. Ez volt az első kutatás, amely többek között kimutatta, hogy a szerelemnek közvetlen hatása van az agyunkra. A tanulmány rávilágított arra is, hogy a szerelem az agy intellektuális részét befolyásolja és olyan eufórikus érzéseket kelt, mint például a szer fogyasztás (esetleg frissen vásárolt festmények, szobrok végleges elhelyezése otthonunkban).

Czobor Sándor - Szerelem

Czobor Sándor – Szerelem

Az is kiderült: ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe, akár a másodperc ötöde is elegendő. (Ennél egy dolog gyorsabb: beleszeretni egy műtárgyba…) A szerelem valójában egy agyban lejátszódó kémiai reakció, hiszen megélése során egyszerre 12 különböző anyag (például dopamin, adrenalin és oxitocin) szabadul fel az agyunkban, amelyek eufórikus állapotot eredményeznek (a műalkotás vásárlás előtti pillanat annyiból intenzívebb, hogy ilyenkor megjelennek egyéb testi tünetek is: tenyér izzadás, torokban dobogó szív, gyomorideg, remegés. Hazatérve legújabb választottjainkkal mindez elmúlik és testünket elégedettség, hála, öröm járja át. Ha nem hiszi, tegyen egy próbát!)
Zick Tubin szociálpszichológus az igaz szerelmet a következő három pont szerint határozta meg: vonzalom, törődés, bizalom. A kutatók megállapításai szerint lényegében ez az érzés biológiai vágyak és kulturális folyamatok kombinációja, hiszen általános és nemzetiségeken átívelő.

A művészeti ágak évszázadok, néhány esetben pedig évezredek óta foglalkoznak a szerelem témakörével.

“Van egy mindenek fölött álló elementum, aki ura a józan észnek, győzedelmes ellenfele a logikának, zsarnoka a királyoknak és a népeknek, aki életet ad és elvesz, és nem osztogat kegyelmeket, – aki előtt a mathesis nem tudomány: sokszorozza a semmit a semmivel, s lesz belőle minden; aki előtt az erő nem hatalom, s az igazság nem törvény; aki teremti a bűnt és az erényt, s nem ismer különbséget a kettő között. E világbontó, világfenntartó elementum neve: a szerelem.”
Jókai Mór vélekedett emígy a témakörről. Ahány író, költő fogalmazta már meg gondolatait a szerelemről, annyi féle látásmód tárul elénk.

A zene szerelmesei is gyakorta találkozhatnak szerelmesek zenéivel. Kiapaszthatatlan forrás ez a zeneszerzőknek, dalszövegíróknak, muzsikusoknak, legyen akár komoly-, nép- vagy könnyűzenei alkotás a kezdeti törzsi zenéktől napjainkig.

Természetesen a képzőművészet sem lehet kivétel. A Willendorfi Vénusz óta a művészek folyamatosan témaként választják a szerelmet. Akár szándékoltan, akár saját érzéseik kivetülése okán, akár szublimációs jelleggel. Az egyetemes és a magyar művészettörténet is bővelkedik példákban, ezek felsorolásától megkíméljük Önöket, már csak a hely és idő szűke miatt is.

Az viszont kizárt, hogy saját művészeinket meg ne említsük! 170 alkotónkból rengetegen képviseltetik magukat a Vándorfény Galériában szerelmes művekkel. Alim Adilov, Bán Klára, Boros Attila, Budai László, Burkus József, Csáky Lajos, Cserfő Bernadett, Czobor Sándor, Gulyás László, Gyuricza Gergely, Hornyik Zoltán, Szász Endre László „Vallone”, Varga Szidónia és még megannyi művész. Hogy kik és milyen műtárgyak szerepelnek még e témakörben, arra vadonatúj „szerelem” elnevezésű kategóriánk ad választ honlapunkon.

Szász Endre László "Vallone" - Tavaszi puszi

Szász Endre László “Vallone” – Tavaszi puszi

Közeledünk a 2019-es év első, egész világot átölelő eseményéhez, amit idén szeretnénk újra együtt ünnepelni művészetszerető közönségünkkel. Ez nem más, mint a 90-es évek óta Magyarországra is begyűrűző, szerelmesek ünnepének tartott Valentin-nap. Február 14-én, Szent Bálint (Valentine), a szerelmesek védőszentjének napján üljük.  Ilyenkor világszerte párok milliói ajándékoznak egymásnak félig vagy teljesen értelmetlen és/vagy használhatatlan és/vagy hizlaló csecsebecséket, apróságokat.
Úttörő jelleggel szeretnénk ezt a tendenciát megfordítani. Épp ezért két ember egymás iránt érezhető legnagyszerűbb érzésének megfelelő jelentőségű, igényes, értékálló ajándék lehetőségét kínáljuk Önöknek!
A Valentin-nap hetében nagy kedvezményekkel várjuk megkereséseiket honlapunkon, e-mailben, telefonon, illetve személyesen állandó galériánkban, valamint fővárosi és vidéki vándorkiállításainkon!

Szeretni jó! Szeressük kedvesünket és lepjük meg egy felejthetetlen ajándékkal!

Borítókép: Boros Attila – Érzékek tánca